Csiribi-csirib�,h�kusz-p�kusz  �s m�ris k�sz a var�zslat

Mi kell ahhoz, hogy valakib�l b�v�sz legyen? N�mi furfang, �s n�h�ny tr�kk�s felszerel�s.
S ha mindez megvan, akkor m�ris indulhat a var�zsl�s. Ja, �s azt se felejts�k el, hogy nem �rt, ha mind a k�t kez�nket j�l tudjuk haszn�lni. Mert h�t a legfontosabb az ill�zi�kelt�s.

Sz�val, a b�v�szet. Sz�mos tudom�ny mellett a b�v�szked�s is Egyiptomb�l indult �tj�ra. M�r a piramis�p�t�sek kor�ban is volt egy ember, akinek az volt a dolga, hogy m�sokat sz�rakoztasson. Na �s mit gondolsz, mindezt mivel csin�lta? H�t igen, szeg�ny csirk�knek �s diszn�knak nem volt menekv�s.
De a K�zel-Keleten is tal�lkozhatunk n�h�ny �rdekes b�v�szi fog�ssal. Indi�ban, r�gen a b�v�szek p�ld�ul az �t ment�n �cs�r�gtek. Egyik legkedveltebb mutatv�nyuk a mang�fa volt.
�, sz�val te is szeretn�d tudni, hogy mi az. L�ssuk. A b�v�sz t�r�k�l�sben �lt, �s egy magot dobott a homokba. Majd var�zsig�ket mormolt, mik�zben a homokb�l egy apr� n�v�ny b�jt el�. Azt�n a hajt�s elkezdett n�vekedni, er�s�dni, m�g v�g�l term�se is lett. Ezt a term�st a b�v�sz let�pte, �s az �mul� n�z� kez�be adta eml�k�l. Klassz.

Most pedig n�zz�nk be egy kicsit a kir�lyi udvarokba is. S hogy mit l�thatunk? Az udvari bolond, �s a csillagj�s mellett szok�s volt b�v�szt is tartani az el�kel�s�gek udvar�ba, hogy sz�rakoztassa a n�ps�get.
Azt�n 1735-ben egy Philadelphia nev� amerikai m�gus �rkezett Eur�p�ba, akinek siker�lt megnyerni Nagy Frigyes porosz uralkod� kegy�t. De az udvaroncok nem n�zt�k j� szemmel a betolakod�t, �s siker�lt el�rni�k, hogy sz�m�zz�k �t a v�rosb�l. A feljegyz�sek szerint amikor a b�v�sz elhagyta v�rost, a hint�ja egyszerre hajtott ki a v�rosnak mind a n�gy kapuj�n.

Most pedig j�jj�n egy nagy n�v, ami tal�n neked is ismer�sen cseng. � nem m�s, mint Robert- Houdini. � r� m�r nyugodtan mondhatjuk, hogy a modernkor b�v�sze �s szabadul�m�v�sze. Tr�kkjeihez haszn�lta az elektromoss�got, s�t apr� kis ember automat�kat k�sz�tett, amelyek teny�rnyi nagys�g� trap�zon mutatv�nyokat adtak el�.

A XIX. sz�zadban azt�n megkezd�d�tt az igazi var�zsl�s. Na, j� az�rt m�g k�zel sem tartottak ott, mint David Copperfield. M�g nem gyalogoltak �t a k�nai nagyfalon, s�t m�g rep�l�g�pet sem t�ntettek el. De az emberek p�ld�ul egyre gyakrabban v�ltoztak majmokk�. Persze csak a var�zsl�s idej�re. Term�szetesen, nemcsak az emberek, hanem a zsebkend�k is �testek kisebb- nagyobb �tv�ltoz�sokon.
Majd megjelentek a k�rty�k, a cigarett�sdobozok, �s a k�t�lmutatv�nyok.
A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a b�v�szek kem�ny f�ba v�gt�k a fejsz�j�ket. Pontosabban dobozokban, amelyekben el�sz�r siker�lt a k�z�ns�g el�tt kett�f�r�szelni egy embert. Azt�n pedig j�ttek a lebeg� testek, amik m�r egy�rtelm�en arra utaltak, hogy �j szelek f�jnak a "b�v�szdivatban".

A mai nagy m�gusok k�z�l tal�n a legismertebb a m�r eml�tett David Copperfield, aki mindig valami fantasztikus tr�kkel ejti �mulatba az embereket. De az � m�soraib�l sem hi�nyoznak a m�r j�l bev�lt k�rtya, k�t�l, "itt a piros, hol a piros" elemek.

Egysz�val b�v�sznek lenni is egy komoly �s kem�ny hivat�s. Ma m�r lehet�s�g van arra is, hogy b�v�sz iskol�kba saj�t�tsa el az ember a var�zsl�s tudom�ny�t.

Teh�t csiribi-csirib�, h�kusz-p�kusz.